A kutyák. A szeretet ereje.
Kutyák, linkek.A szeretet ereje, tanítása. A Titok.
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
http://www.haziallat.hu/kutya/
Allergiás viszkető kutyák
Dr. Craig Griffin, egy kisállatokkal foglalkozó, nemzetközi bőrgyógyász szakértő egy hasznos oktatási eszközzel ismertet meg, mely az allergiák és viszketegség megértésében segíthet. Ez egy nagyon egyszerűsített leírása egy nagyon összetett betegségnek, de segíthet megérteni, hogy néhány allergiás háziállat miért vakarózik többet, mint mások. A vakarózás számos tényező halmozott hatásának eredménye.
A pruritus (viszketés) olyan bőrbetegség, amelynek az egyedüli tünete a viszketés, anélkül, hogy a bőrön egyáltalában más elváltozásokat látnánk. A pruritus számos tényezőnek köszönhető, mint például az allergiák, másodlagos fertőzések vagy a száraz bőr. Képzeljük el, hogy képzeletbeli "viszketési egység"-ben meg tudjuk mérni, milyen mértékű viszketegséget idézhetnek elő bizonyos körülmények. És képzeljük el, hogy van egy "vakarózási küszöb" is. Ha a "viszketési egységek" száma meghaladja ezt a küszöbértéket, az állat elkezd vakarózni.
Az 1. példában, a kutya vakarózási-küszöbe 40. Az ő allergiája bolhákra 45 viszketési egységet jelent. Így az allergia már önmagában is viszketést okoz. Amíg az allergiát nem kezelik megfelelően, a kutya továbbra is vakarózni fog.
Összefoglalva, az elsődleges okai a viszketésnek lehetnek atópia, bolhaallergia, élelmiszer-allergia vagy akár atkák. Vannak másodlagos tényezők, mint például a stressz, száraz bőr, pyoderma (bakteriális fertőzés) vagy élesztőgomba-fertőzés, ami növelheti a viszketést. Minden vakarózó állat számára szükséges több diagnosztikai vizsgálat elvégzése, hiszen ezekkel meghatározhatják a viszketést okozó tényezőket.
A kutyák és macskák bélférgei az ember egészségére is veszélyesek lehetnek!
A kutyák és macskák bélrendszerében élősködő férgek nagy része képes az emberben is megbetegedést okozni. Ezeket az állatról az emberre terjedő betegségeket nevezzük latinul zoonózisnak. A gyermekek különösen nagy veszélynek vannak kitéve, hiszen ők igen szoros kapcsolatban vannak az állataikkal, és nem képesek felmérni a veszélyt, és kevéssé ügyelnek a személyi higiéniára.
A férgek által okozott betegségek különböző súlyosságúak lehetnek, a féreg fajától, a fertőzött ember korától, ellenálló képességétől függően. A kampósférgek kellemetlen, viszkető bőrtüneteket okoznak, amely különösen kisgyermekekben, pl. a pelenkával fedett bőrterületeken gyakori. Az orsóféreg-lárvák a szembe jutva látásromlást vagy akár vakságot is előidézhetnek, a tüdőbe kerülve pedig ún. terápia rezisztens, azaz az általában alkalmazott kezelésre nem reagáló légzőszervi tüneteket okozhatnak. Hazai vizsgálatokszerint egyes korcsoportokban és környezetben a lakosság 20-40%-a átesett már életében orsóféreglárva-fertőzésen!
Az ember egészsége szempontjából a galandférgek a legveszélyesebbek. A fertőzőképes lárvák leggyakrabban az ember májában, ritkábban a tüdőben, az agyban okoznak súlyos elváltozást. A betegek kezelése hosszadalmas, akár egy életen át tartó kontrollt is igényelhet, és nem is minden esetben kivitelezhető. Mint oly sok más esetben, a megoldás itt is a megelőzés, azaz a kutyák és a macskák rendszeres és megfelelő módon végzett féregtelenítése, bizonyos egyszerű higiénés szabályok betartása, és a féregtelenítés alapelveinek ismerete.
A szakemberek többsége egyetért abban, hogy a minimum negyedévenkénti féregtelenítés tekinthető ideálisnak mind az állat, mind környezete szempontjából. A rendszeres és szakszerű féreghajtásért Ön és állatorvosa egyaránt felelős! Ez alatt azt értjük, hogy az állatorvos által javasolt módon és gyakorisággal, az állat életkorának és tartási módjának megfelelő kezelési programot kell alkalmazni! Ennek hatása ki kell, hogy terjedjen az állat és az ember egészségére veszélyes összes féregre.
A csontokat egymáshoz kapcsoló alkotórészek az artikulációk, ideértve a porccal borított csontvégek( ízületi felszín) teszik lehetővé a mozgást. Ezek azok a területek, ahol a csontok érintkeznek. Az artikuláció legfontosabb alkotóeleme a porc, amely a csontok mozgását segíti elő. A porcok mozgását a szinoviális folyadék biztosítja. Mivel a mozgás a kutyák életének is alapvető része, az artikulációkat érő stressz (fertőzés, autoimmun betegség, anyagcsere-zavar, trauma stb.) kihatással lehet az életükre. Az artritisz (arthritis) ízületi gyulladást jelent, valójában számos reumatológiai betegség gyűjtőneve. Természetesen nem minden mozgásszervi megbetegedés, és nem minden ízületi betegség tartozik az artritiszek közé. Lassan terjedő betegség, ami azzal jár, hogy elgyengül a porc, elveszítve csontok közötti funkcióját. Porcok nélkül a mozgás megnehezedik és fájdalmassá válik, az artikuláció begyullad, mindez láthatóvá válik sántításban vagy a mozgás teljes leállásában. A kezelés nem mindig hatásos, főleg ha előrehaladott a porckopás; sokszor csak úgy gyógyítható, ha a porcot teljes egészében protézis helyettesíti. A csont artritisz fájdalmas betegség. Ha tüneteit észlelnénk, vagy csak a gyanúja merül is fel bennünk, vigyük kutyánkat állatorvoshoz, hogy felállítsa apontos diagnózist, és előírja a legmegfelelőbb kezelést. Melyek a kötelező oltások? Két kategóriát különböztetünk meg: az alapoltásokat és a mellékoltásokat (melyeket bakteriális infekcióra adnak be). Az alapoltásokat minden kutya megkapja, mert ezek halálos betegségeket előznek meg. A vakcinák az adenovírus, parvovirózis és veszettség ellen védenek. • Veszettség elleni vakcina: akkor kell beadni, amikor a kutyánk eléri a 16-26 hetes kort. Az ismétlésre egy év múlva kerül sor, ezért kell naplót vezetni az oltások időpontjáról. Amikor a kutyának fáj a mozgás - a csont artritisz és kezelése
Azokat a patológiai változásokat, amik az artikulációknál lépnek fel, artritisznek nevezünk. Több kategóriára tagozódik ez a betegség, a kutyáknál a csont artritisz a leggyakoribb jelenség.A csont artrítisz veszélyei
Mit tehetünk kezdeti kopás esetén?
Fogyókúra, zsírleszívás, ha túlsúlyos a kutyánk.
Fájdalomcsillapítás szteroidmentes gyulladáscsökkentővel
Kevesebb, kímélő mozgás
Glükózaminglikán tartalmú étrend kiegészítő
A glükozamin egy monoszacharid, a porcok egyik fő alkotóeleme, megtalálható a szinoviális folyadékban is. Ha kiegészítjük a kutyánk étrendjét glükózaminokkal, megelőzhetjük az artikulációk elkopását, helyre tudjuk azokat hozni.Védőoltások
A legtöbb állatorvos egyetért azzal, minden kutya más, ezért különbözően reagálnak az oltásokra. Így az orvos és a oltóanyag kiválasztása a kutya gazdájára hárul. Az immunizációhoz tudni kell, hogy milyen idős a kutya, milyen fajtájú, milyen az egészségi állapota, milyen környezetben él, mi a napi programja, milyen gyakran érintkezik más állatokkal, stb...
A legjobb, ha megbeszéljük a fentieket az állatorvosunkkal, és az ő tanácsára hallgatunk a védőoltási naptárat illetően.
A kiskutyákat elválasztás után minél hamarabb oltassuk be
Az első hetekben a kiskutyák immunrendszerét az anyatej erősíti, de elválasztás után oltásokra van szükségük, hogy ne betegedjenek meg.
A nem alapoltások a fertőzésekre, egyes betegségekre hajlamos kutyák esetében fontosak. Ide tartozik a bordetella fertőzés, a leptospirózis, Lyme-kór, stb. Mellékhatások fellépésekor az állatorvos az egyetlen személy, aki megmondhatja, hogy szükség van-e még más beavatkozásra is. Mindenek előtt az alapoltásokat kell biztosítani a lehető legkorábban.Szakorvosi vélemény a védőoltásokkal kapcsolatban
• Az adenovírus, parainfluenza, parvovirózis elleni oltások: akkor kell beadni, amikor a kutyusunk elérte a 14-15 hetes kort. Általában az ismétlést egy éven belül kell megejteni. Ugyanakkor, ahhoz mérten, hogy mennyire sűrűn kerül kontaktusba más állatokkal, ajánlott lehet gyakoribb beadása, mert megelőzi a fertőző betegségek kialakulását is. Ezek akkor jelentenek veszélyt, ha kutyánk kóbor állatokkal is találkozik a napi séták során. Minden kutyát a fejlődéséhez és a veszélyeztetettségéhez mérten kell beoltani. A veszettség elleni védőoltás ismétlése azonban minden évben kötelező.
Beszéljük meg állatorvosunkkal a legjobb védőoltás programot annak függvényében, hogy milyen fajta, és milyen körülmények között tartjuk.
Az, hogy más állatokkal nem lép kapcsolatba, nem ok arra, hogy ne kapjon védőoltásokat. Sajnos mi emberek is sok olyan vírust hordozunk, melyek halálosak lehetnek a kutyánkra nézve. Nem csak parazitákat, de fertőző, akár halálos betegségeket is hordozhatunk ruhánkon, cipőnkön!
Pyometra, a macskák és kutyák halálos fertőzése
A pyometra, vagyis a méh gennytömlővé alakulása nem önálló betegség, számos más betegség szövődményeként jelentkezik. Valamennyi alapbetegségre jellemző, hogy megakadályozzák a méhben termelődő váladék távozását. Nagyon veszélyes és gyakori betegség, tünetei a hozzá nem értők számára csak akkor láthatóak, amikor már kialakult a genny a szövetekben. Ha a fertőzés nincs kezelve, az állat halálához vezethet. Néhány orvos a cicáknál és a kutyáknál a pyometrát az emberek vakbeléhez hasonlítja, mivel mindkét betegség az alhasi részt érinti.
Tünetek
Az állatnak nincs étvágya, láz jelentkezik, depresszió, a hasa megduzzadt (ha a méhnyak zárva van), sok vizet iszik, folyadékot, gennyet váladékozik (amikor a méhnyak nyitva van), nehézségek vizeléskor, hányás, hasmenés. Sajnálatos módon a felgyülemlett folyadék kedvező feltételt nyújt a baktériumok kialakulásának és még veszélyesebb, ha nyitott méhnyaki fertőzésről van szó. Leginkább az idősebb nőstények hajlamosabbak a pyometrára, főleg ha több éven, vagy ivarzáson át nem estek teherbe. Általában a fertőzés 1-2 hónappal az ivarzás után jelentkezik. Ha az állat nem volt ivartalanítva, sok vizet iszik, nincs kedve játszani és gyanús váladékozást veszünk észre a nemi szerve körül, sürgősen vigyük állatorvoshoz. Minél hamarabb van diagnosztizálják, annál nagyobb az esélye arra, hogy megszabaduljon ettől a veszélyes fertőzéstől. Egy szigorú vizsgálat és ultrahang után az orvos világosan meg tudja állapítani, hogy pyometráról van-e szó, vagy sem.
Ajánlott kezelés
A méh és a petefészek eltávolítása. Vannak orvosok akik, ivartalanításkor csak a petefészket távolítják el, de sajnos az újabb fertőzések és ciszták veszélye továbbra is fenn áll. A méh eltávolítása esetében a nősténynek nem lehetnek többé kölykei, viszont továbbra is lesznek hőhullámai. A legbiztosabb és legajánlottabb módszer, az ovariohysterectomia. Az operáció során a méhet és a petefészket is eltávolítják.
Természetesen azoknál a nőstényeknél, amelyeket tenyésztésre használnak, léteznek más megoldások is. A prostaglandin kezelés az egyike ezeknek. Ezek a hormonok lecsökkentik a progeszteron szintet a vérben, görcsbe rántják a méhet, hogy eltávolítsák a gennyet és a baktériumokat. De tudni kell, hogy nem mindig hatásosak, és nem ajánlott súlyos esetekben sem.
Zárt méhnyaki pyometra esetében nagy a lehetősége annak, hogy a genny visszafolyik a hasüregbe, a statisztikáknak megfelelően a kezeléseknek ekkor átlagosan 20-40%-ban van sikerük. Megjelenhetnek olyan mellékhatások is, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Mi az a kennel köhögés?
Kennel köhögés
A kutyák fertőző légcső és hörgőgyulladását "kennel köhögésnek" nevezzük. Ez egy összefoglaló elnevezés, hiszen a betegségnek számos fertőző oka lehet, a tünetek azonban megegyeznek: a kutya rendszerint láztalan, élénk, eszik, iszik, azonban erősen köhög. A köhögés lehet száraz, de akár nedves ("produktív") is, amikor a beteg fehér, habos váladékot köhög (szinte öklendezik) fel, amit sok gazdi hányásnak gondol. Esetenként szövődményként tüdőgyulladás is kialakulhat, illetve a másodlagos fertőzések miatt gennyes orrfolyás, kötőhártya gyulladás is jelentkezhet - ilyenkor természetesen a kutya már bágyadt, lázas, étvágytalan lehet.
Számos vírus képes felső légúti megbetegedést - kennel köhögést - okozni. A fontosabb kórokozók a következők: kutyák parainfluenza vírusa, adenovírusa (2-es típus), szopornyica vírusa, herpeszvírusa, reovírusa (1,2,3-as típus), légzőszervi coronavírusa (2-es típus). A másodlagos bakteriális fertőzést leggyakrabban a Bordetella bronchiseptica nevű baktérium okozza, de előfordulnak Pseudomonas, Pasteurella, Klebsiella, Escherichia, Streptococcus és Mycoplasma fajok is. Újabban (2004-ben, Floridában bukkant fel először versenyagarak között) a kutyák influenza vírusa (H3N8) is okoz megbetegedéseket, de jelentős járvány még nem alakult ki.
Kutyaepilepszia: alapvető tudnivalók
Az állatorvos kötelessége felvilágosítani a tulajdonost: annak ellenére, hogy néha rémisztőek a tünetek, az epilepszia sok esetben gyógyítható. A mai modern terápiás lehetőségek birtokában a kutya rohammentessé tehető vagy legalábbis rohamok száma annyira csökkenthető, hogy a gazdi és az állat életvitelét a továbbiakban ne zavarja. A rohamok megjelenési formája kutyán, mint ahogy emberen is, rendkívül változatos lehet.
A focalis epilepszia tünetei
Valamelyik végtag ütemes rángása, tipegő járás. Szőnyeg, takaró, bútorzat, PVC- padló, fémtárgyak, saját végtagok folyamatos nyalogatása, nyeldeklés, nyaló mozgás (fagyizás), fogcsikorgatás, gyakori fülrázás, átmeneti lábszétcsúszás, fejremegés, csámcsogás.
( enyhébb, vagy súlyosabb tudatbeszűkülés)
Nyelv öltögetése (fagyizás), több órán át tartó, nyugtalan járkálás, hallucinációk (légykapkodás és csillagvizsgáló fejtartás), indokolatlan agresszivitás
1. Eszméletvesztés nélkül ( távollét epilepszia - kis roham- petit mal)
A kutya perceken át elréved, a semmibe néz. A folyamat magától rendeződik, vagy átmegy nagy rohamba. Jól kezelhető a megfelelő antiepileptikumokkal.
2. Eszméletvesztéssel járó roham ( nagy roham- grand mal)
Ez a leggyakoribb rohamtípus, megelőzheti bármelyik egyik eddig felsorolt focális roham. Jellegzetes tünete az egész testre kiterjedő merev- vagy rángógörcs, szájhabzás, nyelvharapás, zihálás, bevizelés. A rohamot követően a tudatállapot kitisztulása perceket vagy órákat vesz igénybe. Valódi epilepsziáról csak akkor beszélünk, ha a rohamok meghatározott időn belül ismétlődnek, ugyanazon tünetekkel és látható, kiváltó ok nélkül.
Rettegett vírusok: parvo és szopornyica
Parvo és szopornyica a két rettegett vírus!
A kutyát számos fertőző betegség veszélyezteti, különösen kölyökkorban. Éppen ezért kell elkezdeni a kutyus oltási programját 8 hetes korban. Ha a gazdi felelősségteljes és beoltatja kedvencét, valószínűleg soha nem fog találkozni a rettegett kórokkal. Ettől függetlenül nem árt tudni, mik is ezek a betegségek pontosan.
Parvovírusos bélgyulladás
A betegséget egy kisméretű, igen ellenálló vírus okozza, amely valószínűleg az 1970-es évek végén alakult ki a macska hasonló vírusának átalakulásával. Több mint 10 évig, a vakcina kifejlesztéséig, nagyon sok kutya betegedett meg a vírustól. Szerencsére a védőoltás megállította a járványszerű terjedést és a vakcinát beadató gazdik azóta biztonságban tudhatják ebüket. A vírus természetesen nem tűnt el, továbbra is megfertőzheti azokat a kutyákat, amelyek nem lettek rendesen beoltva. Elsősorban a néhány hetes, pár hónapos kölyökkutyák a veszélyeztetettek. De vannak olyan kutyafajták is, amelyek különösen érzékenyek a parvóra, mint például a rottweiler vagy az uszkár. Ezek a fajták megfelelő védettség nélkül szinte biztos, hogy előbb-utóbb megfertőződnek a kórokozóval. A betegség elsősorban a vírustartalmú széklettel fertőz. A parvovírusos bélgyulladás legfontosabb tünetei: állandó hányás, hasmenés. A széklet bűzös, véres és szinte megállíthatatlan. Az állat nem eszik, nem iszik, kedvetlen, elesett, erős hasi fájdalmai vannak. A folyamatos folyadékveszteség miatt az állat kiszárad, sokkos állapotba kerül, és gyorsan elhullik. Gyógyulásra csak abban az esetben van esély, ha a gazdi gyorsan cselekszik és állatorvosi segítséget, intenzív ápolást kér, amely gyakran kórházi ápolást jelent.
Szopornyica
A parvóval ellentétben a szopornyica régóta ismert betegség. Ez ellen a betegség ellen is remekül véd a védőoltás, ám aki nem él a vakcina lehetőségével, annak valószínű, hogy szopornyicás lesz a kutyája. A szopornyicát okozó vírus a légzőszervet és az idegrendszert károsítja. Elsősorban a fiatal, pár hónapos kutyák vannak veszélyben, de előfordulhat az idősebb állatok fertőződése is. A betegség tünetei nagyon hasonlítanak az ember influenzás tüneteihez: láz, orr- és szemváladékozás, köhögés, torokgyulladás, légcsőhurut. Elhúzódó esetekben jelentkezhet a talppárnák megkeményedése is. Ebben az esetben is azonnali állatorvosi ellátásra van szükség.
Kedvenceink fülbetegségei
Sajnos vannak olyan fülbetegségek, amelyeket nem mindig lehet megelőzni. A nyári időszakban sokan keresnek fel bennünket azzal a problémával, hogy kutyájuk hirtelen elkezdte rázni a fejét, és fülét tárgyakhoz dörzsöli. Ha ilyen tüneteket észlelnek a kutyájuknál, azonnal forduljanak állatorvosukhoz, hiszen lehet, hogy egy toklász felelős a tünetekért. A toklász nemcsak fülgyulladást okozhat, a dobhártyát is képes átszakítani, és mélyre hatolva halláskárosodást, illetve súlyos gyulladást eredményezhet.
Allergiás megbetegedés
Egyre gyakoribbak az allergiás megbetegedések, melyek egyik vezető tünete a fülgyulladás. Ilyen esetben a külső hallójárat bőre kipirul, több váladék termelődik, illetve erős viszkető érzés támad az érintett területen. A vezető tünetek a bőrpír, a vakarózás illetve a fial fájdalmassága és kellemetlen szaga. De ugyan ilyen tüneteket produkál a kutya egy esetleges bűzmirigy gyulladásnál azzal kiegészítve, hogy az állat a földön húzza a fenekét (szánkázik), illetve gyakran odakap, nyalogatja azt. Régóta fennálló folyamatban a másodlagos kórokozók pl. baktérium, gomba tovább súlyosbíthatják a tüneteket.
Ha az atka a bűnös...
Ha a gyulladás továbbterjedve eléri a közép-, illetve a belsőfület, kedvencük ijesztő tüneteket produkálhat. Ilyenkor gyakori a ferde fejtartás, oldalirányú mozgás a beteg fül irányába, és az oldal irányú szemmozgás. Ezen tünetek oka azonban más is lehet, amelyet csak alapos vizsgálatokkal lehet kideríteni. A gyulladásos fület az állat gyakran vakarja, amelynek következtében egy ér elpattanhat és kialakul az othaematoma. Ekkor a bőr alatt felhalmozódó vér következtében a fal megdagad, fájdalmassá válik. Gyógykezelése műtéti úton történik.
Bármi legyen is a gyulladás oka, a baj időben történő felismerésével és kezeltetésével maradandó károsodástól védhetik meg kedvencüket. Azonban a megelőzés még ennél is fontosabb. Különös odafigyelést igényelnek a szűk hallójáratú és lógófülű fajták.
Mit kell tudnod a kutya csípőízületi diszpláziájáról?
Hogyan alakul ki?
A betegség kialakulása során a kölyökkori növekedés időszakában a csípőízület vápája és a combcsontfej nem szabályosan idomul egymáshoz. Egészséges állat esetében egy gömbízület alakul ki, amikor a combcsontfej szabályosan, szorosan illeszkedik az őt körülvevő csontos mélyedésbe. A két csontfelszínen semmiféle kinövés, illetve anyaghiány nem mutatkozik, köztük keskeny rés található. Viszont ha az ízületi rés tágabb, a csípőízület instabilabb lesz, megváltoznak a csontokra kifejtett erőviszonyok, az illeszkedő - súlyos esetben még csak nem is összeérő!! - csontfelszíneken egyenetlenségek alakulnak ki, emellett az ízületi porc is sérül. Ezen elváltozások végeredményben fájdalmat okoznak az állatnak mozgás közben.
Legkorábban kb. 4 hónapos kor körül, de általában később, akár idős korban kell számítanunk tünetekre. Az állat kevesebbet mozog, nem szívesen fut, vagy ugrik, nehezen kel fel, gyakran sántít, ami mozgatás után még erősebben mutatkozik. Ha ilyet tapasztalunk, forduljunk állatorvoshoz!
Mire kell ügyelnünk a kölyökkutyák felnevelése során? Mivel a kutya ragadozó állat, gyakran esnek a tulajdonosok abba a hibába, hogy nagy mennyiségű hússal etetik az ebüket. (Illetve nagy fehérjetartalmú kész tápokkal.) A hús javarészt fehérjét tartalmaz, ami kedvez a gyors testnövekedésnek, viszont káros a csontrendszer egészséges fejlődése szempontjából. A csontozat túl gyorsan nő, amivel annak szilárdsága nem tud lépést tartani. A csontok görbülhetnek is, így a szabályos csontszögellések, ízületi felszínek eltorzulhatnak, amik a korábban bemutatott elváltozásokhoz vezethetnek. A háziasított kutya őse, a farkas az elejtett vadnak nemcsak az izmos részeit, hanem belső szerveit, gyomortartalmát, bőrét, csontjait, inait is elfogyasztotta, ami a fehérjén kívül más tápanyagokat (zsír, rost, stb.) is tartalmaz. Ezért nagyon fontos, hogy a húson (fehérjén) kívül más tápanyagot is adjunk kutyánknak, egészítsük ki a táplálékát körettel, ami tésztából, rizsből, főtt krumpliból, stb. álljon. A fehérje aránya az egész takarmányban ne legyen több mint 30%! Az alacsonyabb fehérjebevitellel, tehát „lassabban” felnevelt kutyák esetében jelentősen csökkenthető a csípőízületi diszplázia előfordulásának lehetősége.
A már kialakult betegség kezelése viszont sokkal több gondot okoz. Túlsúlyos ebeknél célszerű lefogyasztani az állatot, így a fájó ízületre kevesebb teher jut. Enyhébb esetekben jó eredmények érhetők el úsztatás, valamint a fizioterápia segítségével, melynek során terhelés nélkül javíthatjuk az ízület mozgását és erősíthetjük az izomzatot.
Amint láthattuk, a betegség kialakulási esélyét minimálisra kell csökkentenünk; ha körültekintéssel járunk el kölyökkutyánk beszerzésekor, illetve nagy hangsúlyt fordítunk a helyes, visszafogott (fehérje- és energiaszegény) táplálásra, akkor nagymértékben hozzájárulunk, hogy kutyánk csípőízületi-diszpláziamentes életet élhessen.
A bolhásság
A bolha apró (2-3mm körüli) ízeltlábú vérszívó, a kifejlett egyednek erős ugrólába van, testük oldalirányban lapított a szőrök közötti könnyebb mozgás végett. Petékkel (0,5mm) szaporodik, 3 lárvaállapota (1mm) van, ezek nem tudnak ugrani. A peték hónapokig kibírják a környezetben zord körülmények között is. Így egy sikeres bolhairtás után, ha nem végezzük rendszeresen ezt a műveletet, "magától" is újra bolhás lesz kedvencünk.
Nagyon fontos tudnunk, hogy a bolha nem minden idejét tölti a gazdaállaton. Vért szívni járnak rá, de idejük nagyobb részét házi kedvencünk környezetében élik, mint például az alomban, szőnyegben, padlórepedésben. Itt petéznek, háromszor vedlenek és egy hónapon belül kifejlett bolhává alakulnak, A lárvák végig a gazdaállat közvetlen környezetben élnek, mert az életük szorosan táplálékfüggő, élelem híján pár nap alatt elpusztulnak. A felnőtt bolhák ürülékével táplálkoznak. A bolha rosszul emészti a vért, így ürüléke, ami a gazdaállat körül potyog, nagy tápértékű. Így jól érthető, hogy a bolhák jóval több vért szívnak, mint amennyire szükségük van. Gyakori, hogy súlyosan bolhafertőzött kölyökkutya hamar vérszegénnyé válik, elhanyagolt esetben el is pusztulhat.
Amikor levedlik az utolsó állapotú lárva, akkor bemászik a kifejlett bolha a kutyánkba és több-kevesebb időt tölt rajta. Fertőződni úgy tudnak az állatok, hogy közvetlen kontaktus során a parazita átugrik egyik állatról a másikra, vagy a gazdaállat olyan helyen fordul meg, ahol másik állatról lepotyogó peték, esetleg lárvák találhatók. A peték mivel sokáig élnek, ragályfogó tárgyakkal, például alomanyaggal is közvetíthetők, de lehetséges, hogy a gazdi ruhája, esetleg a széllel szállított por viszi a petéket az új gazdához.
Az embert huzamosabb időre ritkán látogatja az állatok bolhája, csupán egyszer-egyszer csípnek, azután gyorsan odébbállnak. Persze az érzékenyebb embert (akinek a vérét szívesen szívják) csúnyán összecsipkedhetik! Mindezekből kitűnik, hogy csak az az eb védett e paraziták ellen, amelyiket rendszeresen, időkihagyás nélkül védik! Sőt a környezetben is folyamatos kontrollra van szükség. Kutyáink védelmére számos készítmény áll rendelkezésünkre. Jó üzlet a parazitairtó szerek előállítása, mert rendszeresen és sokat használnak belőlük. Többféle, testre való felhordási lehetőség létezik. Egyik módszer a spray: ezeket teljes testfelületen bőven kell alkalmazni és akkor ez a leghatékonyabb megoldás. A hátvonalra cseppenthető szerek (spot-on) némelyike is jól működik, de inkább megelőzésre alkalmasabbak, mint egy súlyosan bolhás eb rendbetételére. A bolhairtó szerrel impregnált nyakörvek kevéssé megbízhatóak, inkább megelőzésre jók és kombinálhatók más készítményekkel. Az olcsó, hipermarketekben kapható nyakörvek mellett rendszeresen százszámra találunk bolhát pácienseinken. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy a bolhák a gazdaállat szeméhez járnak inni, így e miatt a bolhanyakörvekkel nagyobb valószínűséggel érintkeznek a paraziták. A környezetben elvégzendő feladatok a következők: rendszeres alommosás vagy csere, porszívózás, sepregetés. Minderre a peték és lárvák eltávolítása miatt van szükség. Alkalmazhatunk környezeti vegyszereket is. Erre leggyakrabban a neonsomosan nevű vegyszer 1:200x hígítását használják permetezéssel kijuttatva.
A bolhák közvetett kára a legsúlyosabb
Allergiás hatásuk a leggyakoribb. A bolha nyála magas fehérje tartalmú. A fehérje a legerőteljesebb allergén (az a tényező, ami allergiát képes kiváltani). Rendszeres kontaktusra, az allergén bőr alá való bejutására és hajlamra van szükség az allergiás bántalom kialakulásához. Ha nincsen allergiás elváltozás az állaton, akkor sokszor ki sem derül a parazitás fertőzés. Az allergiás bántalom lehet heveny: ekkor pár óra alatt egy gyulladt folt alakul ki a kutyán bárhol, de gyakran a combokon. Ezt a foltot, mivel nagyon viszket kiharapdálja, nyalja az eb. Átmérője 1-10 cm is lehet, megvastagodik a bőr, váladékozik, gennyezik, baktériumok szaporodnak el. Kezelés nélkül nagyon súlyos bőrgyulladás alakulhat ki, ami mélyebbre terjedve tovább fejlődhet. Kezelése hosszas antibiotikum, gyulladáscsökkentő adagolását teszi szükségessé és a bőrbántalom rendszeres külsődleges fertőtlenítést és gyulladáscsillapítást igényel.
Bolhaallergia
Kialakulhat hosszas allergia is (minimum 1-2 hónap bolhásságot igényel), ekkor az eb hátágyéki tájékán megritkul, vagy kihullik a szőrzet és sebek keletkeznek. Ez a bántalom mivel régi keletű, lassan gyógyul. Teljes bolhairtásra, antibiotikum és gyulladáscsökkentő kúrára van szükség. E mellett fontos az immunerősítés és bőrtáplálók adása is. A súlyosan bolhanyál allergiás egyedek egyetlen bolhacsípés hatására veszélyes allergiás gyulladást kaphatnak. Más egyedek évekig tünet mentesen lehetnek bolhásak. De ezek sincsenek biztonságban a bolha által terjesztett galandféreggel szemben, amely ráadásul emberben is megtelepedhet. A bolha után való rágcsálás során az eb elharapja és lenyeli a bolhában fejlődő galandférget. Ez után kikel a gazdaállatban a féreg, és kifejlődve a végbélnyílás környékén rizsszemszerű szelvényei láthatók lesznek. Tehát a bolhás kutya mindig férges is. Ezért rendszeresen féregűzni is kell a bolhafertőzésnek kitett ebeket!
Támadnak a kullancsok, védjük meg kedvenceinket!
Tavasszal az újjá éledő természetben számos olyan apró élőlény kezd lázasan tevékenykedni, amelyek társaságáról ember és állat egyaránt szívesen lemondana. A csapadékos időjárásnak köszönhető magas páratartalom és az emelkedő hőmérséklet ideális környezetet teremt a kullancsok számára.
Hol és mikor talákozhatunk kullanccsal?
Szinte bármely évszakban számolnunk kell a kullancsokkal, azonban az év során két különösen veszélyes periódusra kell felkészülnünk, az első a tavaszi, a második az ennél valamivel kevésbé kifejezett őszi kullancsáradat. Ebben a két évszakban kiugróan magas számban lesnek ránk és négylábú kedvenceinkre a mohó vérszívók. Kullancsok támadása szempontjából fokozottan veszélyesek a kora reggeli és az esti órák, a tűző napsütés elől ugyanis ezek a külső élősködők igyekeznek elrejtőzni. Amennyiben kullancsok által elárasztott területen kell átjutnunk, időzítsük utunkat a déli órákra, mivel az erős napsugárzás részben képes a talajszintre leszorítani és átmeneti rejtőzködésre bírni a veszedelmes vérszívókat. Kirándulás, séta után gondosan vizsgáljuk át a családtagokat, nem gyűjtött-e valaki kullancsokat. Ne feledkezzünk meg a velünk együtt kiránduló négylábú kedvenceinkről.
A kullancsok emberekre és állatokra egyaránt veszélyes fertőző betegségeket terjesztenek vérszívás során. Hazánkban az emberekre főként a Lyme borreliosis és az agyvelő-és agyhártyagyulladás jelent veszélyt. Ezen betegségek és a kullancsok által terjesztett számos egyéb kórokozó elleni védekezést beszéljék meg a család orvosával és ne feledkezzenek meg a védőoltások rendszeres beadatásáról. A kutyákat Magyarországon leginkább a babesiosis és a Lyme borreliosis fenyegeti, ezen utóbbiról láthatjuk, hogy zoonosis, azaz embert és állatot egyaránt megbetegít. A kórokozókat a fertőzött kullancsok terjesztik vérszívás útján, megbetegedett állatainkról közvetlenül nem terjednek az emberre. Más betegségek is felléphetnek kullancscsípést követően a kutyáknál, és az állatorvoslás a cicákat fenyegető kullancs terjesztette kórokat is számon tart. A már megbetegedett kedvencek gyógykezelése hosszadalmas, költséges és bizonyos esetekben a leggondosabb ellátás ellenére is kilátástalan lehet. Legbiztosabb védekezésként a megelőzést ajánljuk.
KUTYÁNAK IS JÁR A VITAMIN!
Tavasszal mindenki egyre több időt tölt a szabadban. Ilyenkor azonban már nem csak a kellő vitamin- és ásványianyag-bevitel a fontos, hanem a kullancs elleni védekezés is.
A vitaminbevitel tavasszal és nyáron is fontos!
Nem csak az embernek, hanem a háziállatnak is fontos, hogy tápanyagigényét tápláléka teljes mértékben fedezze. Négylábú kedvenceink a táplálékkal együtt az élethez szükséges tápanyagokat veszik fel. Ehhez tartoznak a vitaminok is, amelyekhez csak és kizárólag a táplálékkal együtt juthatnak hozzá, mert szervezetük ezek előállítására nem képes.
A következő vitaminok bevitelére kell ügyelni:
- C-vitamin (szervezet védekezőképessége, stressztűrés),
- A-vitamin (szem, növekedés, termékenység),
- B2-vitamin (növekedés, anyagcsere),
- taurin (nélkülözhetetlen a látás és a szívműködés számára),
- H-vitamin - biotin (bőr és szőrzet, anyagcsere),
- D3-vitamin (csontfelépítés, fogak).
Tavasszal mindenki egyre több időt tölt a szabadban. Ilyenkor azonban már nem csak a kellő vitamin- és ásványianyag-bevitel a fontos, hanem a kullancs elleni védekezés is. Nézzük, mit tehetünk állatunk védelmében!
Minden séta után vizsgáljuk át a kutyát vagy macskát.
Ha kullancsot találunk, akkor azt kullancs-csipesszel forgassuk ki a bőrből. A forgatási irány mindegy, de ne használjunk külön segédanyagokat, mint például olajat vagy ecetet, még akkor sem, ha a hiedelem szerint a kullancsot ezekkel a szerekkel el lehetne kábítani!
Ha a kullancs már elkezdte megszívni magát, még nem jelenti azt, hogy a betegség automatikusan kedvencünkbe jutott. Még akár napok is telhetnek el, amíg a kórokozó a háziállat vérkeringésébe kerül. Ezért előnyös, ha a kullancsot lehetőleg gyorsan felismerjük - és eltávolítjuk.
Borreliózis ellen oltassuk be az állatot, különösön akkor, ha magas a fertőzött kullancsok száma lakóhelyünkön.
A kullancsos hónapokban célszerű, ha kedvencünket rendszeresen speciális samponokkal és spray-kkel ápoljuk, és ha kullancs elleni védelmet nyújtó nyakörvekkel és hasonló szerekkel védjük.
Kullancs elleni védelem
PLUS rovarölő spray
Gimborn kullancs elleni nyakörv
Veszettség elleni kötelező
- A kutyák veszettség elleni védőoltása továbbra is kötelező, melynek költségeit az állat tulajdonosa viseli.
- Három hónapos életkor után 30 napon belül, majd 6 hónapon belül, ezt követően évente kell beadatni.
- Az oltási könyvet közterületen a gazdának magánál kell tartania, a kutya továbbadása esetén az iratot is köteles vele adni.
- Egyedileg sorszámozott kisállat egészségügyi (oltási) könyvet kell, hogy kapjanak azok a kutyák, melyeket először az idén oltanak. Jövő évtől pedig minden régebbi könyvet erre a nyilvántartott dokumentumra kell cserélni. Kivételt képez ez alól a nemzetközi állatútlevél, amely – szintén regisztrált közokiratként – teljes mértékben helyettesíti a régi és az új egészségügyi könyveket.
A hétköznapi gyakorlatban az várható, hogy amíg nem érdeklődik valamilyen okból egy hatóság az adott kutya iránt, addig az állampolgárt nem szólítják fel az oltás igazolására. Az autó érvényes műszaki vizsgája, zöld kártyája, egy étterem működési engedélye is akkor válik égetően fontos irattá, amikor egy hatóság a bemutatását kéri. Ha ekkor nincs rendben a papír, az nagy probléma. Még akkor is, ha nincs autóbaleset vagy ételmérgezés. Hát még akkor, ha valamilyen kellemetlen esemény adódott! A kutyák esetében ez jellemzően az ember harapás miatti sérülése. Már a közvetlen egészségkárosodás okozta bonyodalom is jelentős lehet, de a ma is halálos veszettséggel való esetleges fertőződés lehetősége több hatósággal is komoly konfliktust teremthet a gondatlan gazda számára. Talán nem kellően köztudomású, hogy nem csak a nagy kutyák harapnak, hanem a „kis édesek” is. Ugyan nem olyan nagyot, mint őrző-védő fajtársaik, de elég lehet csak a bőr megkarcolása is ahhoz, hogy pl.: egy kisgyerek szüleiben a fertőződéstől való félelem aggodalmat ébresszen (nem is minden alap nélkül), ami miatt az a bizonyos védőoltás nagyon, de nagyon tud már hiányozni..
A kutyák veszettség elleni kötelező védőoltása alapvetően az ember egészségvédelmét szolgálja.
Az állatról emberre terjedő betegségek elleni védekezésként született 81/2002. (IX.04.) FVM rendelet előírja, hogy veszettség elleni védőoltással egyidejűleg a kutyákat széles hatású féregellenes készítménnyel is kezelni kell, ami tabletta beadását jelenti. Talán nem közismert, hogy a kutya közvetítésével az embert is fertőzni képes élősködők az emberben más fejlődési utat választanak, mint az eredeti gazdában. Az idén a kullancsok közvetítette fertőzések (babéziózis, Lyme-kór) a szokásosnál is nagyobb számban jelentkeznek, részben a két enyhe télnek köszönhetően. Érdemes kihasználni az állatorvosnál tett kötelezően előírt látogatást arra is, hogy tájékozódjunk a kutyánk egészségi állapota felől, és ne csak a jogszabály által előírt minimumot, a veszettség elleni oltás és a féreghajtó beadását teljesítsük. A kutya az ember legjobb barátja – tudjuk. És mi milyen barátai vagyunk nekik?
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 32
Tegnapi: 43
Heti: 84
Havi: 93
Össz.: 361 508
Látogatottság növelés
A kutyák. A szeretet ereje. - © 2008 - 2024 - angolkonnyen.hupont.hu